A szorongásom egyik legfontosabb okát a teljesítménykényszeremre tudom visszavezetni. Úgy vettem észre, hogy egy kis elvárás nem feltétlenül gond, a probléma akkor kezdődik, amikor a mértéke akkorára duzzad, hogy gátol minket a kihívások megugrásában.

Létezik azonban egy olyan érzés, ami szintén megakadályoz abban, hogy megvalósítsuk vágyainkat: az önbizalom hiánya. “Úgysem fogok átmenni a vizsgán”, “Nekem sosem lesz normális csajom/pasim”, “Esélytelen, hogy valaha is lefogyjak” - ismerős mondatok?

Elárulom, bennem sok hasonló gát megfogalmazódott eddigi kocka-létem során. Voltak, amiket már leküzdöttem, és vannak, amik még váratnak magukra. Úgy gondolom a megoldás a tanulás és az önmagunk fejlesztése, ami által, ha megfelelő mennyiségű és minőségű munkát elvégeztük, sikerrel járhatunk.

Mivel jómagam is számos, a témával kapcsolatos könyvet kiolvastam már (és még mennyit fogok még!) az összegyűjtött tudást itt akarom megosztani Veletek, hogy Ti is tanuljatok a tapasztalataimból. Plusz remélem, Ti is leírjátok kommentekben a saját élményeiteket, tanácsaitokat, céljaitokat, amiket el akartok érni, akár rövid, akár hosszútávon!

Addig is,

a lego legyen veletek!

Szia!

Tudod kissé izgatott vagyok, úgy érzem a küldetésem, és célom által kísért elvárások már a kezdeteknél mintha visszafognának.

"Ne is vágj bele, úgysem fogod tudni elérni a vágyad, akkora a feladat, hogy úgyis elbuksz…"

Ismerős? Igen, ez a teljesítményszorongás tipikus tünete, de miért is kellene csődöt mondani már az elején, úgy, hogy meg sem próbáltam? Nem jobb legalább úgy elbukni, hogy tiszta a lelkiismeretem, és azt mondhatom magamnak: “én mindent megtettem”. A félelem a kudarctól természetes, minél nagyobb a feladat, annál inkább lehetetlennek tűnik a teljesítése.

Van egy nagy sajt. Én nem bírom (egyszerre) megenni.

Hmm. Mi lenne, ha egy apró részt vágnék le belőle? Egy kisebb darabbal könnyedén megbirkózom. Sőt! Élvezettel habzsolom. A lényeg, hogy a cél elérhető távolságban legyen, ez motivál, hogy elérjem!

Lássuk mi a mai adag sajt:

Belevetettem magamat az internet mélyébe, ahol szorongásoldó módszereket kerestem. Az alábbi 3 módszert választottam, amiket be szeretnék mutatni, és tesztelni magamon:

-Autogén tréning;

-Gyógyteák mindenféle variációi;

-Séta/túra a természetben.

Hamarosan kölön-külön posztban mutatom be, miről szólnak a fentiek, majd elkezdem alkalmazni magamon, és naplószerűen beszámolok, milyen hatást gyakoroltak rám.

Addig is:

a lego legyen Veletek!